Változatlanul rekord magasan tartja a kamatlábakat az Európai Központi Bank, megszakítva ezzel a 15 hónapos kamatemelési sorozatot. Ugyanakkor megvitathatja a túlméretezett államadósság állomány gyorsabb csökkentését, mivel még mindig küzdelmet okoz a túlzott infláció.
Az EKB az előző 10 ülés mindegyikén emelte a kamatlábakat az elszabadult árnövekedés leküzdése érdekében. Végül a múlt hónapban szünetet rendelt el, mivel a gyorsabb ütemű szigorítás végre kezdi éreztetni a hatását – számolt be a hírről a Reuters.
Az árnyomás végre enyhül, és az infláció egy év alatt több mint a felére csökkent. De a gazdaság olyannyira lelassult, hogy a recesszió már folyamatban lehet, ami egyre valószínűtlenebbé teszi a további kamatemeléseket. Ezek a folyamatok a vitát arra fogják terelni, hogy meddig kell a kamatlábaknak a rekord magas szinten maradniuk. Ami nehéz feladat, mivel a piacok már most arra fogadnak, hogy a következő lépés már júniusban kamatcsökkentés lesz. Jövő októberig két teljes kamatemelést terveznek, amit egyes döntéshozók irreálisnak tartanak.
További bonyodalmat okozhat, hogy az emelkedő energiaköltségek nyomást gyakorolhatnak az inflációra, miközben a növekedés megtorpan. Ez ellentétes erőket indíthat el, ami a stagfláció káros időszakát, vagyis a magas infláció és a stagnáló növekedés időszakát vetítheti előre.
“Úgy gondoljuk, hogy a vita egyre inkább a csökkentés időzítése felé tolódik el, nem pedig afelé, hogy legyen-e újabb emelés. Egyre inkább azon a véleményen vagyunk, hogy a negyedik negyedév is a termelés visszaesésének negyedéve lehet. Így végül az euróövezet nagy valószínűséggel recesszióba kerül, és ez majd a monetáris politikára is rányomja a bélyegét”
– mondta Martin Wolburg, a Generali Investments vezető közgazdásza.
A hawkish vagy a semleges iránymutatás volna jobb?
A Kormányzótanács több mint egy évtized óta először ülésezik Athénban. Várhatóan könnyű dolga lesz a kamatokról szóló döntés meghozatalakor, mivel előzetesen már elkötelezte magát a szünet mellett. A nehéz rész az lesz, hogy milyen jelzéseket küldjenek a jövőbeli lépésekről.
Egyes döntéshozók egy “hawkish” szünetet szeretnének, vagy olyan iránymutatást, amely határozottan fenntartja a további kamatemelések lehetőségét. (A „hawkish” vagy sólyomszerű hozzáállás politikai döntéshozók és tanácsadók véleményét takarja, akik a magasabb kamatokat részesítik előnyben, hogy kordában tartsák az inflációt.) Tekintettel arra, hogy az infláció várhatóan 2025-ig nem esik vissza az EKB 2 százalékos célértékére, és a közel-keleti zavarok felfelé irányuló nyomást gyakorolhatnak az energiaköltségekre.
Mások szerint a növekedési kilátások olyan gyorsan romlanak, hogy az EKB jobban járna egy “semleges”, az adatoktól való függőséget hangsúlyozó iránymutatással. És ha megnézzük, ennek van némi alapja, hiszen az ipar recesszióban van, a hangulatmutatók lefelé mutatnak, a fogyasztás visszafogott, és még a munkaerőpiac is lanyhulni kezdett.
Kötvényportfólió csökkentés
Még keményebb vita lesz arról, hogy a bank 1,7 billió eurós (1,8 billió dollár), pandémiás vészvásárlási programjában szereplő kötvényállományok korai csökkentése mellett döntsenek-e, ahogy azt több döntéshozó is szorgalmazza.
Az EKB ígéretet tett arra, hogy 2024 végéig az összes lejáró adósságot újrainvesztálja ebben a programban. De egyesek ezt a kötelezettségvállalást túlzottnak tartják, miután az EKB most szigorítja a politikáját. A bonyodalmat az okozza, hogy az EKB ezeket az újrainvesztálásokat “első védelmi vonalként” használja az olyan sebezhető gazdaságok védelmében, mint például Olaszország, mivel a vásárlásokat úgy tudja eltolni, hogy elszigetelje azokat az indokolatlan piaci volatilitástól. Ez azt sugallja, hogy a rendszer bármilyen változása nem valószínű, de mindenképpen fokozatos lenne.
“Mivel az EKB világosan kijelentette, hogy a lejáró PEPP-kötvényeket 2024 végéig szándékozik újra befektetni, emiatt egy korábbi időpontra való áttérés kínos kérdéseket vetne fel az EKB bármely útmutatásának hitelességével kapcsolatban. Egy olyan időszakban, amikor a kötvénypiacokon nagy a volatilitás, ez meglehetősen kellemetlen lehet”
– mondta Salomon Fiedler, a Berenberg közgazdásza.
Egy másik vita, amely felmerülhet, de egyelőre nem valószínű az előkerülése, az a kereskedelmi bankok kötelező tartalékolási kötelezettségének emelése. Ez arról szól, hogy a hitelezőknek eszközeik egy bizonyos részét ingyenesen kell az EKB-nál tartaniuk, egyes döntéshozók pedig növelni akarják ezt a tartalékállományt. Mivel az, hogy 4 százalékos kamatot fizetnek a már nyereséges hitelezőknek éppen az EKB által létrehozott likviditás után, növeli a központi bank veszteségeit.
Az EKB igazgatótanácsa azonban világossá tette, hogy egy ilyen vita még korai, és csak jövő tavasszal kerülhet szóba. Amikor majd a központi bank megvitatja az általános működési keretét.
További hírek:
- Erősödik az arany, viszlát kamatemelés?
- A JPMorgan vezérigazgatója szerint a 7%-os kamatláb recessziót hozna a kriptóknak is
- Ezt az 5 részvényt veszi Warren Buffett
Az egyik legjobb tőzsdei platform
- A SEC és a FINRA által szabályozott
- Több mint 70 kriptovaluta, részvény, árucikkek és indexek
- 0% jutalék
- Elérhető számítógépről és mobilról is
- Alkalmazás iOS és Androidos készülékekre